2012. január 18., szerda

Vizsga időszak és egyéb...

Háát, ahogy a cím is magába foglalja igenn!! még vizsgaidőszakban vagyunk..:S Igazság szerint holnap lesz az utolsó vizsgám, vagyis a marketing, ami a legdöcögősebben megy..-.-
A mai nap folyamán volt a jog és a művtöri vizsga.. A jog sikerrel zárult, vagyis 3as..xD.. a töri is jó lesz szerintem, mert ebben az évszámos cuccban otthon vagyok meg voltam is mindig..:D..
Jó érzéssel tölt el belegondolni, hogy uhh dejó, végre vége ennek is, és irány tovább előre.:)
Ez a vizsgaidőszak nagyon kimerítő, lelket megpróbáló, agyat lesorvasztó volt számomra... Ennyi könyv, jegyzet, iromány, ppt birtokában rég voltam utoljára, és rég tanultam ennyit, mint most... És az a sok óra, ami tanulással ment el, az éjszakázás, a sok kihullajtott könny, és a napi 4 kv úgyhiszem megtette a hatását.. És jó lesz élvezni, hogy kicsit lazább lesz most.. Viszont ez sajnos nem jelenti azt, hogy itt a vége ennek... max csak ennek a résznek.. egy időre..
Mostanság elég sok időt kaptam arra, hogy foglalkozzak a kapcsolataimmal, a gondolataimmal, a kudarcok feldolgozásával.. Elég sok mindenre rájöttem.. Pl arra, hogy mennyire tudnak hiányozni a barátaim, akikkel nem tartom annyira a kapcsolatot, vagy a barátságok amik kihűltek, vagy elvesztettük egymást, vagy a saját hülyeségeink miatt elveszett és totálkáros lett..:S Viszont, ha a nap minden órájában ezeken rágódom, soha sem fog a rossz érzés, a fájdalom elmúlni, és nem fog újra vidám, stresszmentes lenni az élet.. Akármennyire fáj, van amit elkell engedni, ha nem is teljesen, legalább félig, de nem szabad foglalkozni vele, egyszer úgyis minden helyre fog jönni, ha ez időbe is telik, megfogja érni..:) Viszont őszintén szólva, még mindig fáj az egész, és még nem zártam le magamban.. talán soha nem is fogom már...
Ezek mellett a mai napon rájöttem, hogy sokszor mennyire bezárkózom a kis világomba, és nem vagyok nyitott bizonyos emberek felé.. Furcsa rájönni, hogy olyan ember egyszer csak megnyílik neked, szimpatikus lesz számodra, akit addig a pillanatig furcsának, visszataszítónak és sötétnek láttál... A kemény külső lágy belsőt takar... ez mindenkinél így van.. és sajnos nem mindig jut ez eszembe... Nem adok esélyt az embereknek, hogy megismerhessem őket, elvesztem azt az elvem, hogy el kell fogadni mindenkit úgy, ahogy van... Megmondom őszintén, hogy elégé el kellett magam szégyellni utána..:S Úgyhogy mostantól erre odafigyelek..:)
És végül azzal zárnám, hogy véégre sikerült dalt írnom újra.. a sok érzelmi felfokozottság közepette megfogalmazódott bennem a konkrét dallam, ami ahhoz a személyhez illik, akihez írtam.. Ez a személy amúgy nagyon fontos számomra, bár nembiztos, hogy tudja, de nagyon hiányzik, és nagyon szeretem.. és most végre sikerült a személyéhez dalt írnom.. Ha egyszer eljátszom neki, tudom, hogy úgy kezdem: "Figyelj.. ha te dallam lennél, akkor ez lennél te..:)" és eljátszanám..:D.. remélem egyszer sikerül is..:))

2012. január 8., vasárnap

Trallala...

Kicsit újra gyomorgörccsel írok újra bejegyzést... mivel holnap meg szerdán, meg pénteken vizsgáim lesznek.. név szerint menedzsment, jog és közgaz..-.-.. ezek azok a tantárgyak, amiket majdnem a legjobban utálok, vagyis lehet, hogy ezeket.. A lényeg az, hogy félek.. bármennyit is tanulok, lehet, hogy a pénztárcámat készíthetem is egyből, mert a pótvizsga pénzes..-.-..
Egyszerűen utálok olyat tanulni, ami annyira nem érdekel, hogy azt még én sem hiszem el.. Elveszi az energiámat, az időmet, és persze a jókedvemet is..
Na inkább hagyjuk ezt, mert a végén mérges leszek..

Tegnap volt egy nagyon klassz "ifi" alkalom a KKK-ban..:D.. Tocsa hívott zenélni (vagyis énekelni), és örömmel mentem el. Nagyon jól éreztem magam.. Nagyon feltud dobni az ilyen alkalom mindig, a zene, az emberek, Tocsa vigyorgása, a csapat lelkesedése, és az erő amit az éneklés közben érzek.. Ez vagyok én, az igazi én, ezt nem vehetik el tőlem soha, ez az értékem, az egyik legfontosabb amivel rendelkezem..
Amint sokan tudjátok az élet mostanában igencsak nehézkes, döcögős számomra.. Érzelmileg összeomlottam, és a teljes kudarc tudata hatalmasodott el rajtam, hogy egy béna vagyok, semmirekellő, csak arra vagyok jó, hogy összetörjek mindenkit, hogy csalódást okozzak nem csak másoknak, de magamnak is..
Viszont változott a helyzet.. Olyan jó szabadabbnak érezni magam, olyan jó vidámabbnak lenni.. Barnával és Ricsivel és Tomival rengeteget beszéltem az életről, a fájdalmaimról, a félelmeimről, és jól esett, hogy támaszokra leltem, hogy nem száll a semmibe a bánatom, és még segítséget is kapok... Jó érzés, amikor találsz olyanokat, akikkel bármiről tudsz beszélni, komoly és vicces dolgokról ugyanúgy.. És rájössz, hogy milyen jó érzés, és hálás vagy értük...
Ezt kicsit továbbfejlesztve meg beszéltük Barnával, elmondtam neki, hogy mostanában előfordul az, hogy ha eszembe jut valaki, vagy meglátok valakit, vagy beszélek vele, lehet ez akárki, csak úgy simán hálás leszek érte.. Pl okáért itt van a Fodor Csabi..:D.. Ha ránézek, vagy eszembe jut elmosolyodom.. mert annyira hálás vagyok érte, azért aki, azért amilyen, hogy boldog, hogy áldott, és mert számíthatok rá..:D egyszerűen boldog vagyok, hogy ismerem..:D.. És még jópár emberrel így vagyok, bár van olyan is köztük aki okozott már fájdalmat, dehát egyszer úgyis mindenki fog...

Utolsó előtti dolog: Elkezdtem olvasni Nyári István Fedetlen arccal című könyvét, ami annyira emberien, annyira hétköznapi hangnemben íródott, de mégis a lapokra tapasztja a tekintetem és az érdeklődésemet, hogy az fantasztikus..:) Na őt nem ismerem, (bár lassan egy rokonságban leszünk), mégis hálás vagyok érte..:D

Utolsó dologként pedig, hogy február 27-én elrepülök Észak-Írországba, és március 13-án jövök haza..:) Katához megyek konkrétan, bár jópár ember jelezte már, hogy találkozni szeretne majd velem.. Hálás vagyok ezért az útért is.. Már voltam 1szer kint, de mindig is reméltem, hogy még lesz lehetőség kimenni, és egyre jobban érzem, hogy ez sem az utolsó alkalom lesz..:).. Tehát HURRAY..:D:D..