June...

Sziasztok emberek! Itt van "végre" Június vége is. Azért mondom, hogy végre, mert nincs több vizsga, se hasonlók. Tiszta szabadság. :D Na jó, ez így nem teljesen igaz. Nekem is a következő teljesen szabad napom az Július 21-e lesz. Addig egyfolytában szolgálatok lesznek, melyek főleg táborokat jelent. Nagyon rég nem írtam már semmit, főleg azért, mert nem tudtam mit írjak. Nem volt túl kellemes számomra ez az elmúlt néhány hónap, ezért nem szerettem volna egy olyan bejegyzést írni, ami tele van nyöszörgéssel, hogy mennyire nagyon nem vagyok jól. Nem is lett volna igaz. Jól voltam, főleg most fizikailag, hogy végre a tartós fogyózásra rávettem magam, és eddig sikeresen működik a dolog. Rengeteg érzelmi hullámvölgy van a hátam mögött. Rengeteg sírás, fájdalom, főleg harc. Nincs is igazán vége egyiknek sem, viszont rájöttem, hogy semmi értelme csak a negatív dolgokat nézni. Előre szeretnék tekinteni, és mindig hálásnak lenni azokért a dolgokért melyeket ajándékba kaptam, csakis az Úr hatalmas kegyelméből. A harcok, melyeket ad számomra, azok is ajándékok, ugyanis ez által megmutatja nekem, mennyire bízik az erőmben, és ezzel segít nekem, hogy elhiggyem, csak Ő az, akivel mindenen átmegyek. Ez így is történt és történik is minden nap. Jó a közelségében élni. És, hogy még jobban az akaratát megláthassam, bizonyos dolgoktól megszabadultam az életemben, melyek főleg érzelmek voltak. Ezek akadályozták, sőt, mondhatni rombolták az Úrral való kapcsolatomat, csak sajnos túl sokáig teljesen vak voltam arra, hogy észrevegyem ezeket. Miért is kéne más, ha mindent nekem ígért? Holnap megyek Tatabányára, hogy néhány napig ott szolgáljak a gyülekezet plántálók közt. Számomra ez nagy megtiszteltetés. Ezek után jön csapat Newtonards-ból egy hétre, hogy idén is klassz, vidám, gyerekzsivajjal teli angol tábort tartsunk Niklán az iskolában. Nagyon várom már. :D Ezek után közvetlenül jön a zene tábor természetesen. Ez minden évben kihagyhatatlan. Amennyire elfáradok testileg, a lelkem annyit kap, hogy az elképesztő. Ezek után még nyaralás, ifjúsággal sátrazás, illetve a Balaton-Net lesz. Mindegyiket nagyon várom. Ez a nyár hamar elfog repülni... Egyébként a múlt héten egy klassz angol tábor volt itt helyben is. Nagyon édes tanárok jöttek, "sajnos" sikerült nagyon megszeretnem őket. Nem gondoltam volna, hogy nagyon fognak hiányozni. Ez van, ha az Úr szolgái együtt dolgoznak, és egymást megszeretik azzal az igazi szeretettel, melyet csakis az Isten tud adni. Köszönöm, ha gondoltok rám. Puszillak titeket, és nyugodtan írjatok bármikor, mint eddig is. :)