Good bye 2011...

Az év utolsó napjának hajnalán még itt punnyadok a gép előtt pontosan 1:15 perckor... aludni nem tudok, pörög az agyam egyfolytában...
Az elmúlt pár hét, pár nap annyi csavart, változást, örömöt, csalódást hozott magával, hogy lassan szétszakadok a hangulatváltozásokba..
A sok kérdés, a miért, vagy a sok új információ, mellyel újra tele lett tömve a fejem, egyszerűen nem tudok velük mit kezdeni, mivel még nem emésztett meg mindent.
Rájöttem, hogy sokat tanultam.. sokat fejlődtem, és ahhoz képest, hogy fáj most kb minden, egyszerűen erősnek érzem magam, és nem annak a szakadékba lelökött szerencsecsomagnak... Hálásnak kéne lennem azért, mert nem másmilyen hitet jobban megrengető dolog történt,.. ez csak erősít, mivel ilyenkor tudom a legszilárdabb elhatározásokat hozni..
Talán tényleg nemérdemes kinyílni senkinek, talán nem érdemes tényleg nyitottnak lenni, vagy hasonlók... a vége mindig csak ugyanaz.. összetörök..
Nem éri meg mindennel foglalkozni.. Hiába volt egy szilárd elhatározásom pl, hogy pilóta leszek.. egyedül.. a levegőben, és én irányítok... hiába volt nagy álom, hiába foglalkoztam vele éveket, stb.. nem jött össze, és összetörtem.. később pedig rájöttem, hogy hihetetlenül nagy mértékben fölösleges volt az életembe, hiszen hiába lógok ki a sorból, nem így leszek különleges.. nem ettől leszek egyedi..
A szüleim minden áldott nap elmondják nekem, hogy különleges vagyok, és ne vesztegessem el azt, amivel meglettem áldva.. és sokáig kinevettem őket, miközben teljesen igazuk van.. és a gáz, hogy erre most jöttem rá..
Rossz úton haladtam folyamatosan, miközben azt gondoltam, hogy az egyszerűen fantasztikus, pedig egyáltalán nem.. Nem figyeltem oda, hogy pl a gyakorlással addig eltöltött több óra lecsökkent, majd már semmit sem gyakoroltam.. Sok helyre, próbára, összejövetelre, stb már el sem mentem.. szánalmas vagyok kb teljesen...
Átalakultam egy önző, bunkó emberré... pont az ellenkezője annak aki voltam, meg aki igazán vagyok..
Az emberek felé való bizalmam pontot tett viszont a végére, és úgytűnik, előveszem a régi, jól bevált módszert, és nem fog érdekelni, ha beszólnak, hogy túlságosan magam vagyok magammal, és nem osztok meg semmi érzelmet.. a választ már tudom rá, sőőt.. példát is tudok mondani.. sajnos..
Az elmúlt hónapokban amúgy vidáman is telt az élet.. Tamás, akivel másfél évig együtt jártunk, egyszerűen a legjobb barátom lett.. ahogy ő mondaná, "exekből lesznek a legjobb barátok"..:) és milyen igaza van.. Talán ezért értjük meg egymást ennyire, mert elég közel voltunk egymáshoz ahhoz, hogy megértsük egymást, és még a segítségre is futja.. Az aranyos az egészben, hogy inkább ő a támasz számomra, bár ő is az erősebb..:) bármit elmondhatok neki, segít.. tudunk mindenről beszélni, sokat nevetni, és egyszerűen nem tudjuk megunni egymást..(én legalábbis nem).:) szóval nagyon hálás vagyok érte, hogy ennyire számíthatok rá, és hogy a 3 éves szünetből ennyire jól jöttünk ki.. nah ezek most elég nyálasan hangozhattak, dee.. nah gyerekek ez az igazság..:)
boldogabb új évet kívánok előre is mindenkinek..:) és pusszpussz
(vezessetek óvatosan..xD)

Hatvanadik...

Immár ez a hatvanadik bejegyzésem.. lassan 1 éve írom ezt a kis blogot, ami megjárt már 1-2 nehéz időt, de nem hagytam abba az írását... Karácsony este van.. Ez az év egyik legszebb ünnepe, és nekem az egyik kedvencem.. Ilyenkor végre újra összeül a nagy család, és simán csak jól érezzük magunkat egymás társaságában... viszont fullra eltudja rontani néha ez-az... mintha ez lenne néha a lényeg... boldog vagyok, jólérzem magam, és mindig jön valami, ami gyönyörűségesen elrontja az örömöm..-.- hurrá...

Annyira elszégyelltem magam saját magam előtt... sokszor nem teszem meg azokat a dolgokat, amiket kéne, visszafogom magam, nem vagyok újabban elég bevállalós, elég merész.. (igaza volt annak aki mondta)...
Viszont hálás vagyok azért, hogy van kire támaszkodnom szinte mindig, és ez a Tomi..:) fura, hogy exekből jóbarátok tudnak lenni..:D... de nagyon jó ez így ahogy most van.. annyira jóérzés, hogy ilyenkor szenteste is felhívhattam "panaszkodni"... jólesik a figyelmessége, pont ezaz, amit igénylek, de nagyon....

Háát még meglátom mi lesz most a szünetben még.. igazából sokat kéne tanulni a vizsgákra, de majd meglátjuk...:)
Jah és jóhír, hogy végre megvan a jogsim..:D:D:D:D juhéééj..:D... annyira jóérzés..:D végre felszabadult vagyok, és nem feszengek ezmiatt, hanem mostantól állandó kijárási tilalom van, hogy én vezetek..xD:D:D
Boldog Karácsonyt emberek!..:D

Újra itt...

Elég rég írtam már ahoz, hogy újra írjak.:)
Szervusztok.. Mire újra rászántam magam arra, hogy írjak, fehérbe borult minden. Most is.. kinézek az ablakon, és hullik a hó. Kis ártatlan valami, amiért már érdemes facebookon postolni, kimenni lapátolni, vagy hülyéskedni a hóban, ami igazán megdobja a karácsonyi hangulatát az embernek, és amit ebben a pillanatban utálok... Utálatom abból ered, hogy holnap lesz a 3. forgalmim, és ráadásul reggel 8-kor...-.- Remélem nem lesz ratty idő, tehát nem lesz útra fagyott jég, se köd, se szakadó hó, se ónos eső, stb. Szerintem érthető a félelmem.. Nem szánkón csinálom a jogsit, az már rég megvan..:) Szeretnék végre nyugodtan kiszállni vizsga után a kocsiból, a kíséőm nyakába ugrani, és elújságolni, hogy "Iiigeeen! Átmentem!". Tomi megígérte, hogy elkísér engem, bár szerintem nem fogja feldobni az, hogy reggel 8kor lesz a vizsga..xD
  Az elmúlt napokban, hetekben igencsak megváltoztam szerintem. Észrevettem, és felmértem a problémáimat, amik észrevétlenül rombolták a jellemem, a személyiségem, a dolgokhoz való hozzáállásom, stb. A boldogságom nem határozhatja meg senki és semmi. Nem tervezhetek el valamit előre, mert ha aztán nem úgy történik, akkor összetörök, depressziós leszek?... Még jó, hogy ezt elég hamar elhatároztam magamban, így a mostanában történt kudarcok, csalódások nem határozták meg a kedvemet, se a lelki állapotomat. Ennek igazán örültem.:)
  A héten volt 1 vizsgám a suliban ügyvitelből. Vicces volt, mert a tanár megengedte, hogy puskázzunk.. Először nem dobott fel az ötlet, illetve az "ajándék".. HIába puskáztam már máskor is, egyszerűen nem voltam oda az ötletért. Aztán persze belementem az unszolásra..xD..
  Most így karácsonyhoz közeledve, érzem, hogy mennyire hiányoznak a testvéreim. Főleg Noj, Kata, Jancse, Ancsi és Rubi...:S... Az, hogy ennyit vannak távol igencsak megvisel engem és a hugomat is. Pár éve, amikor szinte már azt kívántam hogy menjenek el, nem gondoltam bele, hogy ez lesz... Iszonyúan hiányoznak...(ritka, hogy valaki ennyire hiányozzon)... Annyi mindent együtt éltünk át, együtt nőttünk fel, karácsonykor együtt leskelődtünk, amikor "jött az angyalka".:) A sok Donald kacsa nézés, gáncsolós játék, bújócska, strandolás, stb... Áhhh.. tuti, hogy soha sem fogom elfelejteni őket, és mindig hálával emlékszem rájuk vissza..:)
  Végül azzal zárom, hogy hála, de most az idei decemberi meghülyülésem egészen pozitívnak bizonyul..:) Eddig mintig valami nagy hülyeséget csináltam, vagy valami hasonló. Idén megszállt az ihlet, és életem eddigi legnagyobb szabású dalán dolgozom, ami már 2 hete készül, mert vagy elhagy az ihlet, vagy nincs időm leírni... Valami hiányzik belőle még mindig... valami kell még bele, mert üresnek hallom..:S de tudom, hogy előbb vagy utóbb rájövök, hogy  mi is az...:) Plusz arra gondoltam, hogy az eddigi dalaimat valami egészbe egybefoglalom, pl musical vagy hasonló... tökjól hangzana..:D... na mind1... Jó ünneplést, boldog karácsonyt és szeretetteljes ünneplést kívánok nektek..:D

Műveim...

Gondoltam most végre megmutatom a kézimunkáimat. Sajnos elég kezdetlegesek még, de nincs igazán sok időm soha sem velük pepecselni... Remélem, hogy azért 1-2 elnyeri a tetszéseteket..;)

Ez az egyik kedvencem.^^ Masnis nyaklánc.

                                                 Kesztyű nyaklánc.^^

Ez ilyen katicabogár a fűben vagy mi feeling..xD
(mellesleg Tarró Biának készült^^)

                                                 Virágos füllbevaló..:)
                      (ez pedig Mecser Kittinek készítettem)

Masnis kitűző..:)

      Szerelmes levél "alakú" nyaklánc (vagy mi..xD)^^

Ez nem látszik olyan jól, de ezen a rózsás gyűrűn van egy kis gyöngy ráragasztva az egyik oldalsó szirmon.

                                                 










                                                  Virágos hajcsatt..^^

A többit meg még nem mutatom meg, mert még nincs az összes készen, de van már jó sok készítményem.. Majd a többit később..:)

"Nos...."

Elég régen írtam már, így talán követem a "hagyományt" és megint pénteken írok. Az elmúlt időszakban elégé sűrű volt az élet. A konfi körüli dolgok, a zh-k, az edzések, a minden elvette az időmet, és persze az energiámat. Nem volt ez mindig gond. Általában szeretek úgy hazaesni, hogy hulla fáradt vagyok, és már csak az a feladat vár rám, hogy aludjak egy nagyot, másnap meg folytatódik az őrület. Viszont van amikor gondot jelentett, mert a társasági élet lecsökkent-.- és ez különösen tud zavarni. Majd beleőrültem, hogy volt, hogy napokig nem találkoztam, vagy nem tudtam beszélni Csengével, aki igencsak fontos a számomra, vagy stb. ilyen barátaimmal. De legalább pörög az élet..:)
Mindjárt itt a tél. Ma reggel kilépve az ajtón azt hittem, hogy odafagyok a flaszterra, aztán jól beleőrülök..-.- persze nem történt meg, de utálok fázni-.-... -2 fok volt, és ez még melegnek számít ilyenkor. Mindegy is. Viszont várom az éjszakai hólapátolást a havazásban. Hallgatni a zenét, vagy a hóesést, csönd van, mindenhol égnek a lámpák, 1 autó sem jön arrafelé, és csak én vagyok, meg a hó..:) Olyankor még az sem tud érdekelni, hogy megfagyok... Jó meló, az tuti.. hangulatos:)
Jövőhéten ilyenkor már nem ülhetek a gép előtt, mert a konfira készülődünk nagyban. Főpróbák, meg terem rendezés, technikusok itt lesznek már, és díszítés stb. Nagyon remélem, hogy jó lesz, és nem kell szétidegeskednem majd magam. Szeretném, hogy minden úgy működjön mint egy jól olajozott fogaskerék, vagy valami ilyesmi..xD
Mostanában a lelkiállapotom is teljesen jó. Nem küszködöm annyit magammal, és ezt sok mindennek köszönhetem. Talán a legjobban a következő embereknek: Csenge, Takács, Lolita, Ráhel (Csörsz), Bia (Tarró) és Kitti (Mecser). Olyan nagy önbizalmat adott az, hogy ők így fogadnak el, sőőt: egyenesen így szeretnek ahogy vagyok. Az, hogy mindennap mellettem vannak, és támogatnak, és meghallgatják a legutolsó hülyeségem is.. áhh, ez megfizethetetlen..:) Úgyhogy tényleg nagyon hálás vagyok ezért.:) Nem kis időbe telik az ilyen, de most hála egész jól hamar összekaptam magam..:)

Viszont van ami most egyre jobban fájdítja a szívem... Nagyon hiányoznak a nővéreim..:S.. Noj, Kata és Ancsi..:S Egyszerűen hiányoznak, hogy valaki jó tanácsokkal lásson el, hogy széthülyéskedhessem magam, hogy valakinek tényleg a húga lehessek..:S Igaz itt van nekem Rebi, de az mégis csak más, mert én vagyok az idősebb és nekem kell példát mutatnom, stb. Pont ezt szeretném, hogy valakinek a kisebb tesója lehessek végre, és minden időmet vele tölthessem... Remélem mihamarabb összejön.
Jövőhét csütörtökön lesz a 3. forgalmi vizsgám-.- hurrá-.-... ha megbukok akkor most már tuti, hogy elásom magam-.-....
Drukkoljatok a konfi és a forgalmim miatt..:)

Tedd túl magad rajta...

A mai nap volt a második forgalmi vizsgám, és újra megbuktam. Egyre jobban kudarcnak tudom megélni az ilyen dolgokat. Felborítja bennem azt a maroknyi kis önbizalmat is, és egy súlyt tesz a nyakamba, hogy megint nehéz legyen felállni, túltenni magam ezeken, és újult erővel nekifejelni a tanulásnak, és rávenni magam a kitartásra. Igazából nem is értem, hogy miért vagyok ekkora szerencsecsomag. Az órákon minden tökéletesen megy. A vizsgákon teljesen nyugodtan ülök be, és nyugodtan vezetem végig a kért időt, nem feszengek 1 percet sem, mert egyszerűen nem tudok. De amikor kimondja, hogy: "Sajnálom, de nem sikerült a vizsga...", na attól már egyenesen hányingerem van. Miután kiszállok a kocsiból, elrohanok a legközelebbi eldugott helyre. Ott megrohannak az érzelmek, kitör belőlem a keserves sírás, és újra szerencsétlennek, bénának és tehetetlennek érzem magam. Mintha többé nem lennék képes szinte semmire. Minden élethelyzetben mostanában sokszor a rossz történik velem (vagyis lehet, hogy csak én fogom fel ilyen tragikusnak, de sajnos ez így történt mostanság). Mindenesetre kijövök egy 10-15 perc után arról a helyről, és sokkal erősebbnek érzem magam utána. Elhatározom, hogy: "Oké! Ez most így történt. Legközelebb nem így lesz!"...
És így van. Nem adom fel. Bár magamban elkönyvelem egy kudarcnak örökre kb, de attól még, hogy teljesen bénának és egyéb másnak képzelem magam, ettől még sikerülhet, mert nem vagyok rosszabb se jobb senkinél... Kérlek gondoljatok rám...:)

Mókuskerék ...

Kicsit tényleg mókuskerékben érzem magam most, olyan szempontból, hogy pörög az élet, nincs megállás, nincs pihenő, nincs idő arra, hogy kifújjam magam. A héten kb 3 zh-m lesz, plusz a forgalmi vizsgám is erre hétre jutott..:S.. A konfi szervezés is elég sok időt és energiát elvesz tőlem, de megéri szerintem minden egyes ilyen dologgal való foglalkozás. Szeretek pörögni, szeretem ha megy az élet.
A minap Stanley, Gary és Dave társaságában voltam Pécsen. Nagyon jól éreztük magunkat. Sokat nevettünk és sokat tudtunk mindenféléről beszélgetni. Bár az érdekes volt számomra, hogy a sok kvzó hely közül pont a Sufnit nézték ki maguknak..xD.. Utána meg csak mondogatták, hogy húú milyen menők, hogy 50 évesen ilyen klassz helyen lehetnek, és hogy senkinek sem mondják el, hogy van ilyen, a végén minden észak-ír odajárna..:)... Szóval nagyon klassz napot töltöttem velük.:) Aztán Pécs-Somogyra mentünk a jubileumra. Nagyon sokan voltak, de több mint a fele ismerős arcokból állt.:) Ezért különösen hálás voltam.:) Ott is nagyon jól éreztem magam, főleg hogy rég nem látott emberekkel is összefutottam.:)... Azt hiszem ez a pörgés, ez a nyugalom ami bennem van mostanában, most egy ideig így is marad.:) Nem történnek különösebben nagy dolgok, de amik történnek azok nagyonis jó hatással vannak rám, és úgy érzem valamilyen szinten változok, és változtam is.:)

A másik meg az, hogy az idő nagyon gyorsan halad. Nemrég még beiratkozni mentem a suliba, stb, most meg már zh-kra készülök..:S... Hihetetlen. Mindjárt itt az őszi szünet, aztán novemberben a konfi meg a szalagavatók, stb. Aztán karácsony, és végül 2012. Még igazán nem is tudok mindent felfogni, és az idő még hozzá is segít, hogy így legyen. Amit tudok viszont, hogy kitűztem magam elé végre célokat, és azokat nem vesztem szemem elől. Szeretnék jópár dolgot elengedni, és végre nem úgy gondolkozni, hogy ha ezt vagy azt megteszek mi lesz a következménye. Nem akarok ezeken görcsölni. Ha igazán hajt egy álom, egy cél, akkor tényleg mindent meg kell hogy tegyek érte. És ebben a másik dolog, hogy senki és semmi nem akadályozhat meg benne, csak akkor ha nagyon alapos az indok, és tényleg átgondolandó. Vannak ugyanis bizonyos dolgok, amikre túl nagy hangsúlyt fektettem az utóbbi időben, és pont azok rombolták az életem, mert hagytam, mert nem akadályoztam meg, mert nem vettem észre, hogy nem kell ennyire nagy figyelem azoknak. A jövő a fontos. Az, hogy mi lesz belőlem, mi az utam, igazán mire is vagyok jó. Most ez számít. És az, hogy újra tisztában legyek magammal, a képességeimmel, stb. Gondoljatok rám..:)

Engedd el...

Újra ott tartok, hogy a régi sebek, illetve a nemrég szerzettek felszakadtak, és fájnak, mintha gyógyíthatatlan szívfájdalmam lenne... A régmúlt dolgai visszaköszönnek, apró dolgokban megmutatják magukat, hogy jelezzék: "Héé itt vagyok még mindig! Szeretném szúrni a szemed, és fájdítani a szíved!". És a röhej benne, hogy sikerült is most nekik egy idő után. Egyszerűen fájnak a beteljesületlen dolgok, az elengedett álmok, a kudarcok, a megszakadt barátságok, és egyre csak az jön elém, hogy akkor mire is vagyok elhívatva?... A semmire? Vagy esetleg arra, hogy én legyek a példa a fiatalok előtt majd, hogy: "Na gyerekek, így néz ki egy célját vesztett, kudarcokban profi ember!" 
Nem erre vagyok én. Nem hiszem, hogy ennyire reménytelen vagyok. Simán talpra állok, mint eddig bármiből. Viszont most megint nehéz. Mint egy túra: az emelkedő a legnehezebb, de végül csak van egy egyenes szakasz, vagy lejtő, esetleg pihenő hely. Viszont nem félek attól, hogy így marad minden, nem félek semmitől. Kitartok, ahogy eddig, megyek tovább, és készen állok bármilyen változásra, nyitott vagyok minden új dologra...:)

Észrevettem a szépet...

A minap ahogy begördült az 1.10-es busz a 7-es állásra, figyelmes lettem 1 srácra. Még csak most kezdte a gimnáziumot, egyértelműen levágtam a viselkedéséből. Ami a legjobban meglepett, hogy mennyire berögződötten ragaszkodik az apró szokásaihoz, és egyáltalán nem enged belőle. Ezt abból szűrtem le, hogy vitába szállt egy 70-es éveiben levő öreg nénivel, hogy melyikük ül oda a legelső ülésre a sofőr mögé. Elég lelkesen vitáztak, és érveltek a maguk igaza mellett. Végül meglepetésemre, a néni engedett. Még jobban meglepődtem, amikor felszálltam végül én is a buszra, előttem szállt fel a nénike, és amikor a srác mellett elmentünk a buszon, a srác kinyújtotta rá a nyelvét...-.- gratulálok, hogy egy 15-16 éves fiú így tud viselkedni.

Sajnos ebből azt is leszűrtem, hogy én is sokszor túlságosan ragaszkodok a saját dolgaimhoz, nem állok mindig pozitívan a változtatáshoz. Merész ember vagyok, simán belemegyek bármibe, de jó lenne, ha még bevállalósabb lennék.:).... Akármennyire is rossznak tűnik 1-2 változtatás, lehet, hogy egy idő után csakis a hasznomra fog szolgálni.
A következő az, hogy megjelent teljes életnagyságban az ősz..:) Kicsit örülök is neki, meg nem is. Az örömem benne az az, hogy szeretek hosszú kabátot hordani, főleg, ha olyan szép a kabát, mint az enyém..^^ meg szeretem azt, hogy a levelek színessé válnak, és hogy ilyenkor jobban tudok gyönyörködni a világ szépségében, mint bármikor máskor (kivéve télen).:)... Amit nem szeretek benne, hogy reggelente sötét van, hogy megfagyok a saját szobámban, és hogy ilyenkor kb hetente megtudok betegedni..-.- Háát, ezt már okosabb emberek is megmondták: Minden rosszban van valami jó, és minden jóban van valami rossz.
A konferenciáról még mindig csak annyit tudok mondani, hogy alakul, és fantasztikus..:)... Megvannak az előadóink. Név szerint: Fodor Jani, Szabó Pista és Dan Laci..:).. áldott emberek, mindegyiket nagyon szeretem:)...
Vasárnap volt egy közös dicsőítő alkalmunk a környékbeli gyülikkel. Fantasztikus volt!!!
 Az amikor az egész gyülekezet előtt állunk, mi zenész csapat, és éneklünk, és énekel mindenki előttünk, az valami fantasztikus volt.... Ott helyben egyszerre annyira hálás lettem az életért, a zenéért, a barátaimért akik ott álltak előttem, a szeretetért, ami kézzelfogható volt abban a teremben..:) Hálás lettem Daniért, hogy ennyire fantasztikus embert kaphattam zenésztársnak a dicsőítésben. Hálás lettem minden olyan barátomért, akik most a legtöbbet jelentik számomra, főleg Csenge vagy a Takács, vagy Krisz..:) Csak úgy ott helyben elöntött a megelégedés, hogy szép az élet, hogy észrevettem a szépet.:) Az alkalom végén amikor Tocsával beszélgettem kicsit, azt mondta nekem, hogy olyan jó volt látni, hogy most énekeltem a legjobban eddig, és hogy olyan jó volt látni engem, hogy végig mosolyogtam. Nem tudtam, hogy ennyire látszott rajtam a boldogság. Dani és Timót állt mellettem az utolsó dics szakaszon, és nagyon jó volt velük együtt énekelni.
A nap végén, az ágyamon ülve hálát adtam mindezért, és hogy váratlanul megtalált a nyugalom, és újra megvan a belső békém...:)

I may found...

Nehéz egy gondterhelt, stresszes, zsúfolt életben észrevenni a jót, a szépet, a gyönyörűséget; az ember túl elfoglalt, túl dühös, hogy észrevegye a pici dolgokban rejlő szépséget. Most, hogy az ősz kezd beállni, rászoktam, hogy estefelé, amikor a nap már lemenőben van, kifekszek a fűre az udvarunkon,vagy a hintaágyon. Érzem a nap utolsó sugarait a bőrömön, a friss levegőt, a nyugalmat, a szabadságot, és egy pillanat alatt elfelejtek minden problémát. Egyenként a személyek átfutnak az agyamon: Hol lehet? Merre jár? Mit érezhet most? MI van a szívében?... És ahogy ez megy bennem végbe, érzem, hogy a világ gyönyörű, hogy szeretek élni, hogy boldog vagyok, még akkor is, ha nem veszem észre, vagy csak hirtelen kimondom valakinek: "Az élet nehéz, és fáj nekem!".. 1-1 adódó probléma után egyből hajlamos az ember ezt mondani, miközben ez egyáltalán nem így van. Az élet szép, csak azzá kell tenned. Ez élet nem saját magát irányítja, hanem te magad irányítod a sajátodat, és ha hagyod, hogy rossz legyen, és még ki is mondva elhiszed, hogy az, akkor igenis béna lesz, sőt totál gáz!... Szóval... jó volt észrevenni, hogy : Jéé... Én boldog vagyok, és nem csak ebben a pillanatban, hanem amúgy végig.. Ezt a fűbe kifekvős módszert mindenkinek tudom ajánlani, mert hatásos!

Végre jó hírt is hozhatok nektek!:).. 2 hónap kínlódás után sikerült megírni egy gyönyörű számot, és ezt részben Pécsnek is köszönhetem, hogy az utcáival, és a feelingjével megihletett..:) Ebben a dalban benne van minden, amit akartam, minden amit alapból elképzeltem, és éreztem, ahogy kívülről látom magam egy személyt megtestesítve a dalban.:)..
Tehát ahogy az előbb írtam, a hétvégén Pécsen voltam, és eléggé jól éreztem magam. Az egész környezet, főleg a Végzet hegye megihletett..:).. Úgyhogy inkább csak azt mondom, hogy volt értelme elmenni, mert sikeresen egy dallal a szívemben érzem haza, amit csak papírra kellett vetni (vagyis beírni a sibeliusba..xD) Úgyhogy jeee..:) És már dolgozom azon, hogy 1-2ről legyen felvétel, és ha lesz akkor felnyomom ide nektek..:) Olyan mintha újra szerelmes lennék..xD A song can give you the best feeling..:)

Choose the most important things...

Mostanában elég sokat rinyáltam azért, mert úgy éreztem, hogy egyedül vagyok. Azt gondoltam, hogy alig van 1-2 ember akinek kiönthetem a szívem, akivel megoszthatom a jó és a rossz dolgaimat. A múlthéten és ezen a héten rájöttem, hogy hülye vagyok..xD.. Nincs is igazán szükségem arra, hogy 5ezren körülvegyenek, állandóan velem vagy mellettem legyenek, egy idő után idegesítene. Megszoktam mostanában, hogy inkább egyedül megyek mindenhova, egyedül csinálok mindent, de mégis nyitottabban, nem úgy mint tavasszal, amikor a szüleim szóltak már, hogy jöjjek már ki néha a kis világomból, és vegyem észre az életet magam körül.. Akkor volt is rá okom, hogy full depis legyek, most meg nincs, mégis inkább magam vagyok.. Furcsa érzés, ha azt gondolják és mondják rólad, hogy húú mennyire kedves, jófej, nyitott akárki vagy, miközben te teljesen zártnak érzed magad, aki nem tud megnyilvánulni az emberek és a világ felé. Hogy őszinte legyek, sokszor nem is akarok. Amikor nyitott vagyok túl sebezhetővé teszem magam, és sokszor ráfáztam, ezért inkább nem éri meg. Inkább leszek egy magamnak való magábaforduló ember, mint egy olyan akinek nyitott könyv az élete, és simán belekötnek, meg átgázolnak rajta. Viszont ezek ellenére azt érzem, hogy az élet nem is olyan béna, sőt: élvezem:).. Sok embernek köszönhetem ezt, és hálás vagyok, hogy ennyire nyugis most kb minden. Persze mindig vannak idióták akik azon fáradoznak, hogy megnehezítsék az életemet, de nem igazán foglalkozok ezekkel mostanában.

A konfiról annyit, hogy készülőben van. Én már nagyon várom, nagyon klassz lesz:):)..

Türelmet és szeretetet gyakorolni...

A mindennapi fáradtság, stressz, feszültség, embertelenség sokszor ingerültté teszi az embert, sőőt.. durván szeretetlenné és türelmetlenné. Ebben nincs kivétel... mindenkivel előfordul, és mindenkivel megtörténik, nem is kevésszer. Ilyenkor vagyunk a leghajlamosabbak arra, hogy egyrészt belegázoljunk másokba, másrészt önzőbbek legyünk. Lehet hivatkozni mindenféle fáradtságra, illetve ingerültségre, meggondolatlanságra, de akkor sem leszel ettől kivétel.. Ha van egyféle kép rólad az emberekben, és nem azt szokták meg tőled, hogy egy népművészeti agyagedény vagy velük, akkor egy idő után ezt fogják elvárni tőled, és rossz lesz nekik, ha nem "megszokottan" viselkedsz. Rontja az imidzsed, a véleményeket, stb. Mi előtt 1-1 szót kiejtünk, a legutolsó "A"betűig át kell gondolni mit mondunk, mert mindegyik szónak nagy súlya van, illetve következménye, stb. Ezeket csak azért osztom meg veletek, mert a napokban beleestem ebbe a hibába.:S.. És kellemetlen volt, főleg nekem, mert nagyon szégyelltem magam.:S.. úgyhogy tényleg csak buzdítani tudok mindenkit arra, hogy figyeljen az ilyen dolgokra oda, mert tényleg nagyon fontos.

Segítség...

Az idei konfit már szervezzük ezerrel. Témája a segítség, vagyis segítségnek lenni egymás és mások felé... Azért nagyon jó ez a téma, mert tényleg sokszor azt sem tudjuk, hogy 1-2 emberhez hogyan szóljunk hozzá, mit tehetnénk érte, ami egyrészt az épülésére válik, másrészt megjavul.
Először is fel kell mérnünk egymás értékrendjét. Ez azért fontos, mert minden embernél változik ez, és még okot is tudnak rá adni, hogy bizonyos dolgokat mért helyeznek előbbre, vagy éppen szorítanak háttérbe. Érdekes dolgok szoktak ezekből kijönni, legalábbis számomra azok.:) Szóval először is meg kell tanulnunk, hogy a másiknak mi is a fontos, hogy utána beletudjuk magunkat képzelni a helyzetébe, fel tudjuk fogni miért is "rinyál". Aztán fel kell áldozni az időnket erre, hogy foglalkozzunk vele, odafigyeljünk rá, feláldozzuk esetleg az érzéseinket, érzelmeinket a témával, vagy esetleg a személlyel kapcsolatban. Talán egyszer kifizetődő lesz az igyekezet és az odafigyelés.:).. A legfontosabb ami kell a segítségnyújtáshoz, hogy feltétel nélkül, szeretettel csináljuk. Nem kényszerrel, vagy csak azért mert el kell valamivel ütni az időt!.. Ennek a lényege az, hogy kilépj az önző világodból, és észrevedd, hogy élnek rajtad kívül még a földön, vannak érzéseik, és segítségre szorulnak, lehet, hogy pont a tiédre. Néha apró, pici dolgokon kitudunk akadni, aztán valaki elmondja az élethelyzetét, és azt gondolod, "Húúú, akkor én miért is rinyálok folyton hülyeségekért??". 1-1 ilyen helyzetből tanulhat is az ember. Történik valami, és lesz következménye, általában elég súlyos.
Tehát a segítséggel építesz, nem csak a személyt akit segítesz, hanem magadat is. Megóvod a lényeg attól, hogy belemenj sok ilyen hülyeségbe. Sokan azt gondolnák amúgy erről, hogy semmi értelme.. Segítesz, de nem hallgat rád, vagy nem engedi, hogy segíts, stb. Nincs olyan, hogy nem éri meg!.. Egyrészt a szándék a fontos, és ezt úgyis belátja majd egy idő után,... sőőt!!: igényelni fogja a törődésed, és a segítő kezed..:).. Szóval ne add fel a segítséget! Lehet, hogy ez a kis védenced kiakaszt, néha elküldenéd messzire, de ne tedd! légy alázatos és kitartó... és akkor minden helyre fog jönni:) Hajrá!

Nahát, woooow...

Háát igen, most kb így vagyok, hogy naháát woow... Először meglepetést okozok magamnak folyamatosan egyes viselkedésemmel..xD Mitől vagyok ennyire, fullra nyugodt mostanában???.xD Nincs is okom rá, szerintem semmilyen szempontból sem, és mégis..xD Élvezem az életet, hülyülünk ezerrel, nyomom a zenét mindennap, ééés.. ezt most ne tudom kifejezni magyarul, szal leírom angolul: Everything seems good, and I dont feel any bad...xD Bocsi, de néha előfordul, hogy nem pörög magyarul az agyam, nem is gáz...xD Mind1. Szóval a következő meglepetés szerűség, hogy 1-2 ember akit ismerek néha akkora alpári tud lenni..-.- cselesek, wooow..xD azt hiszik nem szúrom ki, vagy nem fog érdekelni.. Háát addig nem is érdekel senki és semmi hülyesége, amíg nem nekem árt, és a közvetlen magánszférámnak. Teszek az emberi hülyeségre, amíg nem velem szúrnak ki. Szóval mostanában direkt módon tették ezt velem páran, és áhh.. kegyetlen oltást kaptak, de... nem érzem magam ettől jobban, mert naa... ÁÁ ezt utálom magamban-.-... mért van ilyen érző szívem?-.- Ha rosszat gondolok már akkor lelkiismeretfurdalásom van..xD.. Látjátok? Nem minden zenész agyatlan falfék, érzelmek és minden egyéb más nélkül..xD.. Vagy ah mégis, akkor én sem vagyok zenész, és még sokan mások sem..:)
Mostanában voltam párszor unatkozós pillanataimban az Alexandrában, és megtaláltam Jaco Pastorius és Jimmi Hendrix életrajzát.. Sokat olvastam belőlük.. Tök sok közöset találtam bennük és bennem. El is gondolkoztatott, hogy hogyan lehetséges ez..xD:) Mindenki azt gondolná, hogy minden ember mennyire különbözik egymástól, még az ikrek is,... dee ez hülyeség... Mintha én írtam volna Hendrix naplóját..:S.. De nem kell feltétlenül zenészt keresnem... Che Guevara naplója is megvan, és olyan dolgokat is leír, amikről azt gondoltam, hogy atyaééég, csak én gondolkozok el ennyire apró dolgokon, vagy hülyeségeken.. Úgytűnik nem csak én voltam gondolkozó ember..xD Na jó, bocsi, ha ezzel belegázoltam valaki lelkébe..xD:)

Még fel sem fogtam, hogy jövőhéten már suli van...ÁÁÁÁÁ..xD:) Vicces-vicces... Háát jólesz... Pénteken úgyis Strawberry Jam koncert lesz és elmegyünk bulizni a csajokkal és a srácokkal, aztán bh..:) Azután lévő hétvégére tervezzük Csengével elvileg, hogy elmegyünk Pécsre, mert én találkozni akarok az emberekkel ott, meg a Szofival jólenne mostmár összefutni (március óta..-.-).. Szóval jah, a terv megvan..:) persze mindenre... És kezdetét veszi 1 újabb tanév.. Hurrá..-.- 1 évem van arra, hogy sokmindent megváltoztassak, stb... De van egy jó hírem emberek! Nem adom fel, kitartok az elképzelések mellett amiket most felállítottam..xD... Jah és szerintem elkezdjük lassan szervezni a konfit...:):).. Idén is kell!! na szevasz..:)

Alkotói, illetve egyéb más válságok...

Ha csodák csodájára felszámoltam a szobámban elurakodott káoszt..xD Vicces volt "végre" megtalálni 1-2 cuccomat..xD nem szoktam ennyire szétszórt lenni, vagy rendetlen, persze nem jellemző rám a full nagy rend sem, de ekkora katasztrófa sem szokott lenni nálam..xD:) Ez is például azért történik, mert mostanában alkotói válságba kerültem, vagyis magyarul: NEM TUDOK DALT ÍRNI!!!:S.. és ez nálam rosszabb mintha meghaltam volna... Most képzeld el, hogy nem tudsz levegőt venni,,:S.. nekem a zene ilyen...

Szóval... folytatom.. Rendet raktam.. Éééés nemrég írtam egy "Mostantól" listát, amit nem találtam, de ma előkerült, és a vicces az, hogy augusztus 12-én írtam, de már most dőlök a röhögéstől 1-2 dolog miatt... Mennyi hülyeséget képes vagyok leírni, illetve azt gondolni, hogy megfogadom ezeket mostantól...xD.. Laci szépen elintézte az önbecsülésem, ezért mostanában sem a zenében sem úgy általában nem tudtam megnyilvánulni, és szerintem ezért is írtam le annyi hülyeséget erre a listára..xD Igen! olyan akarok lenni mint Hendrix!..xD De nem leszek se drogos, se idegbeteg állat..xD Nekem a zenéje fontos, hogy ő TUDOTT zenélni, tudta mi a jó, szenvedéllyel csinálta az egészet.. És nekem is ezkell, hogy szenvedéllyel zenéljek, hogy érezzem, hogy ez a minden.:) A napokban "megvádoltak" azzal is, hogy én is lehet, hogy csak divatból vagy Che Guevara fan..xD Háát jót nevettem őszintén..xD:) Divatból semmit ember!...:) Szóval igen.. Ez a lista sok értékeset is tartalmaz, és sokat meg is fogok tenni belőle, jelzem ez a lista 16 pontból áll..xD:) Szerintem a fele meglesz:)...
Amúgy ma a családdal Bikalon voltunk a reneszánsz élményparkban.. Háát élmény az volt bőven..xD Alapból, hogy a kovácsmester csávó full jó volt, haza akartam volna hozni..xD:) A másik az íjász volt aki végig stírölt..xD.. Pfff, stbstb.. szal élmény az volt.. Megajándékoztam magam egy Hendrix feliratú hennával a hátam közepére..xD Szexii ohh yee..xD:)
Mint már említettem, néhány napot Siófokon voltam.. Naagyon jó volt, nagyon élveztem, és azt gondoltam, hogy hiányozni fog az egész, na de ennyire???..xD.. Szabályosan minden percben, amikor nem foglalja le más debilség az agyamat, vissza emlékszem rá, stb.. Tényleg élveztem, éés sokmindent sikerült az agyamból kitörölni, vagyis inkább a fájdalmaimból kiszabadultam, kaptam egy új lendületet annak hatására, hogy láttam a többi fiatalt, milyen energikus.. Háát most jön az, hogy kinevetnek emiatt..xD:) "Dorkás nem energikus?? Akkor ki az??"... Az vagyok, pörgök ezerrel, de mostanában mintha egyrészt öregednék, másrészt a pörgés kezdene leállni, és én próbálkozom beindítani állandóan, de nem mindig jön össze..:S.. Szóval ez a pár nap adott erre is erőt..:) A következő klassz az volt, hogy sok, jó , komoly és mély beszélgetésbe tudtam belekerülni, és ez sokat adott.. Mint tudjátok mostanában elégé lelki válságban voltam a barátaimat illetően.. És olyan fantasztikus volt újra megtapasztalni, hogy számomra ismeretlenek/ismeretlenebbek emberszámba vesznek, minden előzmény nélkül rámsózzák a bizalmukat, miközben meg sem érdemelném... És ez nagyon jól esett. Frankó, hogy nem mindenki "állt át a sötét oldalra",,xD:)...
Lenne egy kérésem emberek! Dalt akarok írni!..xD Úgyis fogok, kitörök a hülyeségek közül, és a Lacis dolgok sem fognak visszatartani... Egy zenész nem pihen..^^ Szóval kérem a témát, hogy miről szóljon, vagy valami hasonló...:) Most úgysincs ötletem..xD.. kösziiii..:)

"Elhatározni, tenni érte, és elnyerni..."

Wow.. klassz pár napon vagyok túl.. A hetem eddig úgy nézett ki, h hétfőn és kedden a csajaimmal lógtam, illetve Ricsivel bh-ztunk és vezetni jártam.. Szerdától máig Siófokon voltunk Rubival egy táborban a pécsiekkel.. full jó volt:).. Sok mindent tanultam ezalatt az idő alatt úgy érzem, megismertem jobban magamat is, és rájöttem arra, hogy egész nyáron mit kerestem magamban, mit akarok igazán kihozni magamból.. Nos, van amit megoszthatok, van amit nem szeretnék ennyire nyitottan..xD:)
Először is rájöttem, hogy én vagyok a legbénább zenész a világon, és mindig is én leszek, ha így folytatom..:S.. Ezen gyökeresen változtatok, és megduplázom vagy triplázom a gyakorlással eltöltött időt. Ez arra lesz jó, hogy megtartom a tervet, hogy a példaképeimhez hasonlóan nekem is ez legyen a szenvedélyem teljes mértékben (viszont ezen a példaképes cuccon valamelyest változtatok, mert nem akarok ekkora gyökér pesszimista lenni)..xD.. aztán csak a javamra válik, ha jobb és jobb leszek:)...
A másik ilyen cuccról csak annyit mondhatok, hogy rájöttem, hogy én vagyok a problémája saját magamnak..xD.. nem felelek meg magamnak, és túl sokan szóltak be mostanában, hogy mekkora vak és gyökér vagyok.. Az a baj, hogy én látom magam..:S és nekem kell a bőrömben élni.. ezt kaptam ezt használom..:S.. Az Úr nem talált szebb karosszériát a "gyönyörű" lelkemnek..xD.. ezvan.. de ha már ilyen kiszúrás ez akkor kihozom belőle a legjobbat.. Az élet egy szar buli, de meg kell próbálni élvezni..xD (bulizzunk oo yeee-.-).xD Mindegy.. változtatok, mindenféle szempontból.. Az egyik bejegyzésembe azt hiszem leírtam, hogy egy önző, feminista, gyökér zenész akarok lenni..xD Háát.. 1. feministaság nem jönne össze..(jó megnézni a pasikat, stb, ilyenek..xD), 2. önző?..xD.. pont ez az egyik dolog ami fullra nem megy az életben (megjegyzem már próbáltam)..xD.. a gyökérség meg alapból van (családi örökség)...
Mindegy is. Csoda h még olvassátok a blogom emberek!..xD:) Ezért díjakat kéne osztani..(bár én nem fogok, bocsesz..xD)..

A vicces az, hogy mostanában annyi minden foglalkoztat... Kiülök néha Ricsi spanommal a Kossuthra és nézzük az embereket.. És olyankor az fut át az agyamon.. Atyaég.. mért érzem magam néha ennyire egyedül.. ez a sok ember eljön mellettem megbámul vagy szánalomból vagy tetszésből, éés... nem vagyok egyedül.. de mégsincs kire támaszkodjak néha (Sheen meg ilyenek persze kivétel).xD:S... Kb úgy jártam sok embernél mint az a Juhász Gyula versben : "Az évek jöttek, mentek..Elmaradtál emlékeimből lassan, Elfonnyadt arcképed a szívemben, Elmosódott vállaidnak íve, Elsuhant a hangod, és én nem mentem utánad az élet egyre mélyebb erdejébe..." (Imádom ezt a pasiiit, mármint Gyulát..xD).. Szóval jah.. Megint csak ismételni tudom magam.. Biztos sokan mondogatják: Áhh megöregedett, tisztára fatal error fíling, Kötőtűt neki, aztán irány a hintaszék...xD.. Néha tényleg így érzem.. Aztán mégsem... Szeretnék mégjobban leszarom ember lenni...Van elég "rajongóm", akikre mindig támaszkodhatok... de majd kialakul ez valahogy.. az idő és a változtatás lesz a fegyverem..:)
Ezen a nyáron újra megtanultam, hogy nem bízok senkiben.. Bár vannak akik sikeresen vissza- és megszerezték a bizalmamat..:) Amúgyis! Az emberek hülyék!-.- Egyik jobban kiakaszt mint a másik.. Pff középkor a köbön, röhej.. Mindegy... Zenész vagyok végülis, vagy mi..:)Segíteni kell a beteg társadalmat..
És akkor még megosztom a nap poénját..xD.. Ma amikor Karesszal vezettem, háát alapból gázvolt, mert hulla voltam, a szemcsim otthon maradt (korlátozottabb látási viszonyok..xD), és megbeszéltük, hogy 1 óra a rutin pályán, 1 óra forgalomban nyomjuk a pedált.. Háát belementem, mert bevállalós fajta vagyok..xD Aztán a rutinon minden okés volt, Kaposfüred és a Deseda felé kellett tolni a bringát, erre elém ugrott kocsi elé egy öngyilkosjelölt macska..xD ÁÁÁ..xD elütöttem.,... Igen, bizony gyilkos is vagyok..xD:) Mindegy.. viccességes volt:):)..

Még egy utolsó emberek!..xD.. Köszi a sok hívást meg visszajelzést erről a blogról.. örülök, ha néha építő jellegű is tud lenni az irományom..xD.. És továbbra is várom ezeket, mert sokan olvassák a blogom, és valaki titkolja..xD (nagyon égőő Ember?..xD).. anyway.. akk még a héten írok sztem:):)

Akkor most mivan...?

Nem értem az életet... Valahogy annyira nem áll össze a kép, hogy mi miért történik néha.. Annyira nem értem az érzéseket, az embereket, a tetteket, a kimondott szavakat, melyek súlya lenyom a porba nyakig... Az emberekben való bizalmam már rég pontot tett a végére.. Bele sem megyek újabba amíg tényleg ki nem érdemli valaki... A legérthetetlenebb számomra az, hogy mutatnak egy arcot, az első benyomást úgy intézik, hogy full jó legyen, stb,.. aztán vagy húzzák az agyad a végtelenségig, vagy a következő alkalommal szépen tesznek a fejedre...  A kihasználást, illetve a játékszernek nézést mára már van aki tudománnyá fejlesztette, és direkt módon mindennapi használatba helyezi... A következő az, hogy miért mennek szét sok-sok éves barátságaim?... Lehet, hogy megöregedtem, nem vagyok olyan már mint fény koromban, sem olyan menő, stb amilyet lehet, hogy elvárnának... de ha pl ez a probléma, akkor elégé elfajult ez a világ.. szánalmasság az egész... Vagy a lehetséges válasz az, hogy nem voltak elég erősek ezek a barátságok ahhoz, hogy a kemény időkben is kitartsanak... de egy 10 éves barátság így kell, hogy végződjön?... Egyre csak azt fogalmazza meg ez bennem, hogy nem vagyok elég jó... De mihez kell elég jónak lennem?...

Elértem egy kritikus ponthoz az életben... úgy tűnik már hetente kell végig gondolnom, hogy kikre számíthatok igazán, kik vannak mellettem mindenben... Talán hibáztam, amikor azt gondoltam, hogy lehet egy rakat barátom, és tévedtem, hogy azt gondoltam, hogy mindegyikkel személyes a kapcsolatom... Most, hogy ezekben az időkben igencsak bonyolult, nehéz, problémás dolgok történtek, nagyon kevesen voltak mellettem... Érthető.. addig kell valaki, amíg nem problémás... De.. én nem ezt adtam nekik..:S Bennem bízhattak, rám számíthattak, mindig.. ha kellett felvettem a telefont hajnalban h meghallgassam, lekéstem az utolsó buszomat is, hogy vigasztaljam, vagy sok-sok kilométert utaztam, hogy ne legyen egyedül... Háát igen.. van ami nem kifizetődő...
Namár most... ha most azt mondanám, hogy ezután nem leszek ilyen mindenkivel, mármint nyitott, segítőkész, lelki szemeteskuka, ilyenek... Ez nem megoldás, mert akkor bunkónak fognak elkönyvelni, és visszacsap a csapóajtó... Ugyanúgy vesztem el a barátaimat..:S
Nincs megoldás, vagy igenis van, csak nincs erre a sok kérdésre most úgy konkrétan se magyarázat se válasz? Végülis úgy döntöttem, hogy folytatom ezt így tovább.. az emberek és a világ változik, de nekem nem kötelező vele együtt sodródnom... Majdcsak lesz ez valahogy, és minden helyrejön vagy magától, vagy közös erővel változtatunk rajta...de ehhez mindenki kell, nem csak én, és nem csak ők... Együtt erősebbek vagyunk...

"I dont know the words to say..."

Te adsz és elveszel.. Kb ez volt velem az elmúlt hetekben.. Az Úr megadta, de elvette.. Jól tette, de erre mégcsak most jöttem rá. Nincs olyanra szükségem, ami miatt egyfolytában fájhat a fejem. Először elhatároztam, hogy egy feminista, önző zenész leszek, és követek Jimmi Hendrix és Jaco Pastorius példáját, nem érem meg a 40et, stb.

A pofára esésemet szeretném pozitívan felfogni... Nehéz, de most mit tehetnék?..Nem figyelek oda a hülyékre, ez lesz.. Mostantól idősebb pasit keresek nálam, ez lesz az alap, nem érdekel mennyire jó a fiatalabb..-.-
A gitározásba fojtom mostanában minden érzelmemet, örömöt, bánatot, idegességet, álmosságot, stb.. Ő legalább nem egy paraszt, nem csap be, és nem hűtlen.. Hálásan kitart, ha megtakarítom néha, vagy húrt cserélek rajta, és minden egyes alkalommal amikor gitáron tudok új mjuzikot írni akkor veszek egy új pengetőt, (nem fémet, mert az nem szereti)... Jó, tudom hogy a gitár nem egy érző lény, dee... zenész vagyok, leszarom, akkoris az!..xD:) A vezetés full jól megy, született zseni vagyok, elvileg, és az oktatóm szerint mostmár akár cigányt is gázolhatok.. megjegyzem egyikőnk sem rasszista, és csak poénból mondta, nem félreérteni!!!..xD... suli mindjárt újratölt.. frankó..:S.. majd még írok, ha vmi eszembe jut.. :):)

"Megkapod, mert megígértem..."

Megkaptam. AZ Úr hatalmas áldása a párom Laci:).. Sokat tanultam és épültem mind hitileg, mind érettség szempontjából ezalatt az idő alatt amíg vártam az Úr áldását.. Megadta!:)... Hálás vagyok, és nem szűnök meg az lenni.. Nagyon szeretem Lacit, és ő is szeret engem.. Tudjuk, hogy csak az Úr hatalmas ajándékai vagyunk egymásnak... Kérlek hordozzatok imádságban minket, hogy továbbra is épülhessünk egymás által, és segíthessük egymást az úton..:)

Méltón elnyerni...

A napokban az Úr egyik eddigi leghatalmasabb ajándékát szeretném elvenni a kezéből... Olykor közelebb jutok hozzá, de mint pl tegnap este, kicsit messzebbre. A saját emberi tudásommal próbáltam mindig felmérni a helyzetet több szempontból nézve sokszor, és a választ soha sem találtam meg. Viszont tegnap este, mintha megvilágosodtam volna, felfogtam, hogy mi történik, miért nem kapom meg, ha ígéretem van erre az ajándékára.
Csak annyi a probléma, hogy a tisztaságot kapom ezzel, és mivel nekem még vannak dolgaim amik tisztátalanná tudnak tenni, ezért végérvényesen meg kell szabadulnom tőlük, mert ha a tisztátalan fogadná be a tisztát, akkor a tiszta nem maradna meg tisztának. Tehát ki kell űznöm teljesen végérvényesen az összes tisztátalanságot ahhoz, hogy megkapjam az ajándékát, és ezzel együtt a tisztaság is megmaradjon bennem:).. Kérlek imádkozzatok értem!:)

When did love become unmoving?...

A napokban sok rossz ért, sok teher nyom. A "poén" ebben az, hogy nem is a saját dolgaim miatt depizek, és ez lehet, hogy nem is egészséges így.
  El kell újra gondolkoznom azon, hogy kik is az igazi barátaim, kikre számíthatok igazán?... Mikor vált a a szeretet mozdulatlanná?.. Mikor és mit tettem, hogy ezt kapom?... Olyan nagyon szeretek mindenkit, és törekszem a szeretet, a békesség, és a nyugalom fenntartására, de ez igencsak nehéz dolog, főleg úgy, hogy nincs segítségemre senki. vagyis van segítségemre az Úr, és az Ő hatalmas szeretete és békessége... Ha nem lenne a Megváltóm már elvesztem volna a világ fájdalmaiban... Amikor fiatalabb voltam nem értettem meg soha, hogy hogy lehet valaki öngyilkos... mi viszi rá arra, hogy ne akarjon tovább élni, és végezzen magával?... Most már rájöttem... Vannak olyan lelki mélységek, amik annyira lerombolják az embert, hogy annyira fáj neki, hogy nem bírja tovább, és azzal, hogy végez magával, úgymond megszabadul a fájdalmaitól örökre... De nekem van egy Megváltóm, és kiölöm magamból a régi énem, és az Úr segítségével létrejön egy új, ami tiszta feddhetetlen, és fájdalommentes. Miközben ezeket leírom bármikor kitörhet belőlem a sírás... Kérlek imádkozzatok értem, hogy megerősödjek...:)

Father of love, You can have me...!

Mindent időben...

Mostanában sokszor tapasztalom meg az úr hatalmát, hogy mindenek felett való!.. Nagypapám a napokban agyvérzést kapott. Mondhatom kellően megijedtünk, illetve elkeseredtünk. Viszont az Úrnak hatalmasabb tervei vannak az életünkkel... Papámat megtartotta, és most például már nagyon sokat javult, és jól van. Nekem ma megváltoztatta gyökeresen az utamat. Budapestre készültem a következő 1 évre. Rengetem félelmem, és kételyem volt efelől, hogy tényleg oda kéne mennem. Nem éreztem az úr áldását ezen. Viszont ma találtunk ugyanilyen képzést Kaposváron apával, ígyhát regisztráltam, és elmegyek a napokban jelentkezni. nem szeretnék messze lenni a szüleimtől, a barátaimtól, a szolgálatomat sem szeretném 1 évre megszakítani azzal, hogy elköltözök. Épülni akarok mind hitileg, mind jellemileg. fel akarok nőni, szeretnék felelősségteljes, szelíd és alázatos lenni.:).. Kérlek továbbra is imádkozzatok értem, és az utamért is:)

Támogatni, felemelni, megáldani...

Ahhoz képest, hogy áprilisban azért könyörögtem az Úrhoz, hogy szabadítson meg a bűneimtől, emeljen fel, támogasson és áldjon meg, egyből megtette, de viszont vannak bizonyos dolgok, amikben szereti "húzni az agyunkat". Nem is baj ez, mert megmutatjuk ezáltal neki, hogy mennyire vagyunk szívósak, mennyire vagyunk képesek küzdeni, mennyire vagyunk érdemesek az áldására.

   Én olyan embernek ismerem magam, hogy teljesen türelmetlen vagyok, szinte nem tudok várni semmire sem.xD.. Vicces ez, de sajnos is. Mostanában megtanított engem arra az Úr, hogy: Igen! Megkapom azt amit szeretnék, de erre várni kell, idővel úgyis elnyerem, és aztán gyönyörködhetek abban, hogy mennyire tökéletes az időzítés, illetve az áldása/ajándéka. Több mint egy hónapja várok az áldására, nyugalmam és békességem van afelől, hogy megkapom, és úgy érzem lassan el is jön az ideje.:) Hálás vagyok azért, mert az Úr hatalmas, és Szent! Nincs lehetetlen neki, és fantasztikus!:) Jézus Krisztus a kedvenc celebem:) Szeretete adott reményt nekem az új talpra álláshoz. Gondolhatjátok most azt, hogy na de Dorkás te már 7 éve bemerített gyülekezeti tag vagy, és az úr szolgálatát a dicsőítés formájában végzed több mint 4 éve... Igen, de nehéz kereszténynek megmaradni. Lehetnek körülötted a legnagyobb keresztény emberek..., ha nem keresed az úr akaratát akkor elbuksz!. Pont ez történt velem. nem kerestem az Ő akaratát, nem hallottam meg a hívását, nem értettem az Ő szavát, és nem akartam figyelni rá. A bukásom segített abban, hogy felmérjem a helyzetet, ami a következő: Az Úr a mindenem... Ha nem lett volna mellettem, még mindig a sötétség kellős közepén és a bűneim gödrének legmélyén lennék:S. Dicsőség az Úrnak!... Forduljunk hozzá mindennap, kérjük segítségét, kérjük el áldásait, eresszük be szeretetét a szívünkbe, és engedjük, hogy a Szent Szellem betöltsön minket.

 





   Kérlek továbbra is imádkozzatok értem, hogy teljesen leküzdjem a gyengeségemet, megerősödhessek, és alázatos szolgája lehessek az Úr hatalmas kampányának:)...és újra csak ezt tudom írni: Dicsőség az Úrnak!!:)

Hálásnak lenni a családomért...

Most, hogy nyár van, szünet van, kicsit többen lettünk itthon, és ez nagyon jó. Sokat hülyéskedünk, sokat beszélgetünk, élvezzük egymás társaságát. Hálás vagyok mindegyikükért, nagyon szeretem őket.
Ráhel: ő a jazzista a házban.. nagyon szeretem, hogy pro a zenében, és hogy alázatos, elismeri mások tudását.. ezek mellett roppantul segítőkész:)

Jancse: nagyon jóarc, jófej, állandóan lehet vele hülyülni, és komoly dolgokról is lehet vele beszélni. az ő társaságában nem igazán lehet unatkozni.. nagyon alázatos, és komoly keresztény ember..:)

Ancsi: szerintem ő a cuki:).. nagyon rég láttam már, vagy beszéltem vele, de amikor szobatársak voltunk nagyon a szívemhez nőtt.. talán azt szeretem benne a legjobban, hogy iszonyúan szókimondó, nem titkolja a gondolatait, meg is mondja,.. segített párszor ezzel leszállni a földre:)

Noj: talán rá hasonlítok az egyik legjobban.:) iszonyúan gondoskodó, segítőkész és full laza:).. benne az a legjobb, hogy tudom mindig számíthatok rá, mindig ott lesz velem, bármi is történik. Ő a víz, és én a tűz.. oltogat engem, ha túl nagyra növök, és ez nagyon jó, mert néha nem veszem magam észre:S:)

Kata: nagyon szeretem Katát is:).. nagyon aranyos, tisztára cuki:).. kicsit figyelmetlen néha, de a talpraesettsége, és az olykor előtörő naivsága annyira szerethetővé teszi, hogy el sem tudnám máshogy képzelni a dolgokat nélküle.. nagyon szeretem:) sokszor számíthattam, és számíthatok rá:)

Rubi: őt érzem magamhoz a legközelebb.:) tiszteletet és fegyelmet parancsoló a megjelenése, viszont belül egy nagyon érző, kedves, szerető, gondoskodó ember:).. olyan mint egy nagy kedves maci:).. keményen megmondja nekem, ha úgy gondolja hogy hülyeséget csináltam, de tudom, hogy ezt szeretettel teszi:) mindig számíthatok rá!:)

Rebi: ő a kishugom:).. néha szét idegeskedem magam miatta, de tudja, hogy bármi áron megvédeném bármikor:)... nagyon lelkiismeretes, nagyon szeret engem, és meghallgatja minden hülyeségem.. megbízhatok benne, és ő is mindig ottlesz nekem, ha valami gáz van:)

"Tiéd a gondolat, tiéd a napsugár..."

Az elmúlt napokban próbálgattam a határaimat. Rájöttem, hogy nem mindig cselekedtem jól, sőt.. a tetteim nagy része rossz gondolat volt... Az, hogy az Úrban megmaradjak, és gyönyörködhessen bennem olyan, mintha a szüleimmel próbálnám ezt. Ha elmosogatok, kitakarítok kérdezés nélkül, az csak pillanatnyi büszkeség, vagy jól esik nekik, de nem tart örökké. Az, hogy elérjek egy folyamatos gyönyörködést bennem a részükről, komoly változtatásokat igényel, illetve hatalmas odafigyelést és fegyelmet kíván.
  Mostanában úgy érzem magam, hogy a dicsőítésben sem tudok kiteljesedni. Rossz, hogy kissé megszokottá kezd válni, hogy minden szerdán én vezetem a gyülekezetet az Úr dicsőítésében. Sokan azt gondolják, hogy nem nagy dolog az egész, de nagyon nehéz kiállni úgy, hogy tudom, lehet, hogy fele annyira sem vagyok tiszta mint ők, akik előttem ülnek. Eddig azt hittem, hogy az zavar, hogy félek, hogy elrontom az éneket, vagy hamis leszek, illetve zeneileg nem állja meg a helyét az egész dicsőítés, de rá kellett jönnöm, hogy mélyen belül rejtőzik a megoldás. teljesen meg kell tisztítanom magam minden gondolattól, és be kell engednem a Szent Lelket... Sokszor nem sikerül, ezért úgy érzem, nem vagyok méltó arra, hogy dicsérjem az Urat, illetve, hogy úgymond megtanítsam a gyülekezetet a dicsőítésre. Viszont ki kell, hogy használjam azt a tehetséget, azt az ajándékot, amit Tőle kaptam, különben vagy elveszi, vagy szomorú lesz, és akkor a bennem való gyönyörködésnek lőttek.

  Szeretnék mindig készen állni az Ő eljövetelére, szeretnék tiszta lenni, mindennap megújulni, alázatot és türelmet akarok gyakorolni, illetve fegyelmezett és kitartó szeretnék lenni. Kérlek gondoljatok rám imádságaitokban...:)

Most csak zene nektek mára...:-)

http://www.youtube.com/watch?v=coHKdhAZ9hU

Még egy év...

Ennek a napnak is úgy tűnik el kellett jönnie. Az úr megengedte, hogy a 18. születésnapomat megéljem:) Nagy számnak számít, sok lehetőséggel de sok felelősséggel is jár:) Készen állok arra, hogy belépjek a felnőttek világába, több felelősségem legyen, stb. Kérlek gondoljatok rám néha, szükségem van mindig mindenféle támogatásra, és bátorításra:):)

"Set me free..."

Szabadulni valamiből, valakiből. Vannak bizonyos megkötözöttségei mindenkinek az életben. Ez lehet az ital, a cigaretta, a szerelem, a munkája, a szerencsejáték, egy fájdalom, stb.
Persze mindenki tudja mi ez, de a gyógyszert rá kevés eséllyel találni:S. Olyan sok a beteg ember, aki szabadulni sem tud se az érzelmeitől amik fölöslegesen kínozzák, se a megkötözöttségeitől.
Sajnos ezeket csak tapasztalatból tudom elmondani. Voltak dolgok amik igenis megkötöztek, és vannak amik meg is kötöznek. Nehéz elengedni őket, túltenni magunk rajta, mert ha feladjuk ezeket, egy ideig még biztosan szenvedünk hiányuktól, és sokan vissza is esnek a hibába, de ha kitartunk egy idő után  nem is érezzük a hiányt, mintha minden könnyebb lenne, és akkor azt kérdezzük: "Miért ment ez ilyen nehezen?".
Ha ma úgy érzed megkötöz valami, lehet ez érzelmi dolog, vagy fizikai tett, kérlek hagyj fel vele! nem éri meg! Tudom, hogy nehéz letenni róla, de ha megteszed akkor lesz értelme kicsit szenvedni, hogy rájöjj, jobb nélküle!... Nekem is nehéz volt dolgokról lemondanom... sokat is szenvedtem miattuk egy időben, de az, hogy letudtam tenni, felszabadított:):) Komfortosabb életem lehet, nincs olyan dolog ami fejfájást okozhatna, na de persze mindig kell fejlődni:)... Sok sikert hozzá neked!:)