Hegyek és tengerek felett...

Újra csak ismételni tudom magam... Az élet csodálatos..:DD Ausztriai nyaralásunk az egyik legjobb dolog, ami mostanság velem történhetett. Az a csodálatos látvány, amit mindennap az erkélyre kiállva láthatok, egyszerűen fantasztikus, és nem tudok betelni vele. Úgy tűnik az ausztriai megfelelője is meg van már a nyugalom szigetének..(Ez nem más mint Neukirchen, és ugyebár a magyar megfelelője az a karádi Takács-lak). Az a nyugalom és békesség, ami majdnem kézzelfogható itt, elmondhatatlan.. olyan mint a táj.. hiába kezded el magyarázni szépségét, fölöslegesen mutogatod a róla készült képeket.. nem adja vissza azt az érzést, sem látványt, amit te kaptál azzal, amikor testközelből tapasztaltad. Jobb is, ha megmarad egy gyönyörű emléknek, amit csak te értesz, illetve értékelsz; bár azért vannak kivételes egyének, akiknek simán elmondhatod, átérzi, és fúrja a kíváncsiság, ezért követeli az utolsó részletet is.:DD A mai nap kicsit túráztunk. Rubival felmásztunk a Wildkogel csúcsára, ami nem számít nagy magasságnak az ezen a környéken lévő csúcsok közt (2224 m), viszont a látvány ami a csúcson fogadott minket, egyszerűen lenyűgözött, és újra azt a bizonyos nyugalmat éreztem, amiről az elején beszéltem. A szemem csak úgy nyelte be a látványt, amit az agyam lassan, de biztosan rögzített, úgy elraktározta, hogy soha ki nem lehet a felemből törölni. Azok a magasságok, mélységek, nagy távolságok fantasztikusak voltak, és a távolban a havas csúcsokat is tisztán lehetett látni, majd lejjebb nézve a kopár sziklákat, még lejjebb a durva növényzetet, az alatt a fahatárt, majd szépen minden "normálisan" nézett ki. Az egész olyan érintetlennek és tisztának néz ki, olyannak amire vigyáznak, és gondozzák; olyan a táj, amit még sokáig látni akarnak, ezért megőrzik azt a megmagyarázhatatlan szépségét. És akkor beugrott valami. Ugyanezt az elégedettséget, örömet és felszabadultságot éreztem a Giant's Causeway-nél, vagy a Portstewart-i tengerparton, vagy Holywoodban a parton, esetleg a Careek-a-reed rope-nál. Valószínűleg ugynezt az érzést hozza ki belőlem majd a Niagara is, ha eljutok oda a közeljövőben. Ezért hálás vagyok az életért, hogy ilyen sok szépet láthatok, amiket a Teremtő gondosan, gyönyörűre teremtett, és igen.. így lett jó!..:))

Félek...

Héten a nyár egyik legklasszabb hetét töltjük el Neukirchenben. Nagyon klassz a környezet, klasszak az emberkék, és persze a lenyűgözően hatalmas terek, amik mindig is vonzottak engem. Hogy minden tökéletesen illeszkedik a látképbe, mind színvilágukban, mind stílusukkal, stb. Van viszont valami amit megosztanék mégiscsak, hiszen talán ez az a hely, ahonnan a legtöbben megtudhatjátok, hogy mi is lakozik néha az életemben. Az a helyzet, hogy eddig rejtegetett vagy felszínre került félelmeim közül az elmúlt időszakban az egyik előtérbe került. Iszonyúan hátráltat és önbizalomfaló egy dög. Akadályozza a nyíltságom és őszinteségem is néha, ami igencsak nagy bonyodalmakat és felfordulást tud és tudott okozni. Ez pedig az, hogy félek a visszautasításoktól, és az ebből fakadó csalódásoktól. Most gondolhat mindenki párkapcsolatos izékra,.. nem tagadom, hogy ilyen is volt a pakliban, és tutira lesz is még, de ez nem csak erről szól. Ez mindent magában foglal, a zenélésemtől kezdve a munkámig minden benne van ebben. A csalódásokat nem igazán tudom jól kezelni vagy jól kiheverni, de ezt nem mesélem, biztos nyilvánvaló. És ezért sokszor nem is a saját életemmel, hanem inkább másokéval foglalkoztam, hogy inkább az övéket kritizáljam, vagy hasonlók, és nem vettem észre, hogy mögöttem pedig egy nagy rakás romhalmaz van.. Teháát… mostanában a saját kis szemétdombomon szeretném eltölteni az időmet, hogy rendbe tegyek mindent, és persze megakarom tanulni, hogy nem vagyok kevesebb senkinél sem, hiszen mindannyian tökéletesre lettünk megalkotva, és az csak rajtunk áll, hogy mit kezdünk azzal a tökéletessel..;)

Fantasztikus, és kész...

Mint már mondtam, és tapasztaljuk, a nyár gyorsan beindult, pörög, és megállíthatatlan. 1-1 pillanatában azt akarnám, hogy megálljon, had élvezzem a varázsát,.. de sajnos ilyen pause gomb még nem létezik.. Az elmúlt hét nagyon sűrű volt, és minden pillanatában valami jó történt. A munkahelyet nagyon szeretem.. a hangulat fantasztikus, és nagyon feldobós. Ezek mellett pedig Isobelék csoportja itt volt a héten, és mindnenap sikerült egykis időt eltöltenünk együtt. Nagyon szeretem őket, és jó volt újra látni egymást, bár nemrég találkozhattunk,.. nagyon hálás voltam a szeretetükért és a jelenlétükért. Örömöt, és nyugalmat hoztak magukkal, ezek mellett pedig felelevenítették bennem újra azt a hőn szeretett észak-Ír érzést..:) A hét vége felé Allen Buchanek itt járt Varga Attilával, és elmesélte nekünk élettörténetét, hogy az úr milyen fantasztikusan munkálkodott az ő életében, és milyen áldássá tette. Ahogy beszélt azt éreztem, hogy megszégyenülök.. Én a kis pici dolgaim miatt rinyálok az Úrnak, akár órákon keresztül is, amiről mindketten tudjuk, hogy értelmetlen és legfőbbképpen fölösleges.. És közben ez az ember hosszú heteken keresztül harcolt önmagában, és a testével, sérüléseivel, amik kívül és belül borították.. és aztán ilyen alázattal, szeretettel, és szelídséggel meséli el nekünk. Hatalmas nyugalmat hozott magával, és sok tüzet a szívembe. Külön áldás volt az, hogy a mi házunkban szálltak meg, és így lehetőség adódott a sok kiadós beszélgetésre, és ismerkedésre. Úgy éreztem, hogy az a nyitottság amivel felém fordult rögtön, az nagyon jól esett, és rájöttem, hogy igénylem ezt nagyon. Pár nap alatt a szívemhez nőtt, és tudom, hogy örökre ott marad, és örökké emlékezni fogok arra, hogy ki ő, és a szolgálatát sem fogom elfelejteni, és persze az érte mondott imákat sem. A hétvégén pedig megérkezett Kata és Phil. Nagyon vártam őket, hiszen a Belfastban eltöltött idő alatt mégjobban megszerettem őket, és ma is rossz volt elmenni melózni azzal a tudattal, hogy itthon kell hagynom a nővéremet. Remélem ez az idő tartalmas lesz, és élvezni fogjuk minden percét.. Említésre méltó, hogy nem egyedül jöttek. Andy, Brian, James és Claire is eljöttek Észal-Írből, és persze Eszti is..:) Nagyon klassz őket újra látni, hogy együtt van újra a csapat.:) Remélem, hogy a hét további áldást és szépséget tartogat még. Jövőhéten pedig nyaralunk egy jót a család egy részével..:)) kis relaaaaaaaaaaaaaaaaaaaax..:D Mostanában kezdenek újdonságok kialakulni az érzelmeimet illetően. Persze ez még nem kifejtős, de úgy érzem valami kis morzsát mégis megosztok belőle veletek, hogy azért erről is tudjatok..:D Valami készül, valami jó, főleg nekem jó, és még kitudja kinek..:D

Mégcsak 19...

A születésnapom, szám szerint a 19. most hétvégén volt, vasárnap.. Ünnepléskor jöttem rá, hogy 19-nek lenni nem is olyan frankó.. Még mindig 1-essel kezdődik az életkorom..xD A kollégák persze irigykednek, és még sokan mások,.. de akkoris gáz.. A 18-at vártam, de nagyon... Nagykorú lettem..:D.. De a 19 olyan töltelék..:S De talán a következő év gyorsan elrepül, és a bűvös 20 is elérhető lesz..:) Mostanában elkezdtem vissza számolni a napokat, ugyanis a nyár nagyon sűrű és forgalmas lesz..:) Mindenféle poén és jó dolog történik, és az egész kb október végéig így is marad..:) pl: Most volt a szülinapom, itt voltak a barátaim pénteken; szombaton Rubival a reptérre mentünk hogy Isobelt, Amyt és Saraht Bodrogra hozzuk; vasárnap volt hivatalosan a szülinapom; ma hétfő este vendégeink voltak vacsira; holnap okmányirodába menetelek útlevelet csináltatni; szerdán zenélés; szombaton jönnek a Katáék (plusz Phil, Andy, Brian, James, Eszti, stb.); jövőhéten zenetábor, és még azon a héten vasárnap indulunk nyaralni.. utána augusztus.. 23-én reptér, utána Ricsi's house; és végül pótvizsga, és szeptember második v első hete indulás Torontoba...:) Tehááááát... nincs megállás.. Hálás vagyok mindezért, hogy ennyire mázlis ember vagyok... kb minden megadatik úgy tűnik... még nem teljesen minden,.. de ehhez csak az idő kell, a türelem és a kitartás.. a határ pedig a csillagos ég...;)

Egy őszinte vallomás...

Sokat gondolkoztam, vajon mennyire tudok az érzéseimnek parancsolni, vajon mennyire tudom hosszú-hosszú időre elfojtani, és nem beszélni róla, vagy egyáltalán nem is érezni semmit. A mai nap fényében tartozom életem legnagyobb vallomásával. Ez egy érzelem, talán szerelem is,.. nem rég jöttem rá, hogy hiába fojtom el, hiába mondom az ellenkezőjét szögegyenest, egyszerűen saját magamat hazudtolom meg vele.. Az egy dolog, hogy csalódást már okozott nemrég, és kiábrándultam belőle, de az érzelmeket egyszerűen nem lehet elrejteni, és pillanatok alatt megváltoztatni. Sokszor féltékenykedtem, miééért vagy másé?.. Sokszor irigykedtem, hogy nem az enyém, és ebből fakadóan fájt a szívem, hogy lesz e vajon az enyém... De ma.. ahogy megláttam újra a facebookon...kivilágosodott az elmém,.. a szívembe újra az a kellemes melegség kúszott be, és végre újra kitudtam mondani.. Hogy szeretlek.. és egyszer az enyém leszel.. mert aki egyszer beleszeret egy Fender Telecasterbe... akkor az örökké tart...;);)

Levegőcsere...

A mai nap alkalmával szokásosan utaztam be a deles busszal, hogy az aznapi meló is meglegyen. Útközben zenét hallgattam szokás szerint, ilyenkor jó egy kicsit elmerülni a gondolataimban, és kizárni a külvilágot. Brad Paisley Find yourself c. számát hallgattam, mivel az jött soron éppen. Ez a szám alapján végig gondoltam, hogy van igazság abban a zenében. Van egy olyan rész benne ami arról szól, hogy megtalálni önmagad egy messzi helyen, és rájönni arra, hogy ki is vagy valójában. Igazából ebben az az igazság, hogy amikor elutaztam Észak-Írországba, össze voltam törve valamennyire a saját hülyeségem miatt.. és ez a levegőcsere megtette a hatását.. Adott egy lendületet, és maradandó örömet és egy kellemes szabadságérzetet, és észreveszed, hogy túl kicsiben nézed a világot. Ezek mellett az, hogy láthattam a nővérem nagy boldogságot hozott magával, és amikor eljöttem, végre őszintén tudtam sírni, és nem fájdalmamból, hanem az örömemből.. Most úgy gondolom, hogy a kanadai utam is ilyen lesz..:) hiszem, sőt tudom, hogy nem véletlen műve ez a lehetőség, hanem van a Főnöknek valami nagyobb szabású terve ezzel..:) És ezek mellett nagy ajándék, hogy láthatom a nővérem, és az öcsikém és a sógorom. Fantasztikus jóóóóólesz..:)).. jövőhéten Kata és Phil jönnek Bodrogra..:D És persze még Brian, James és stb..:D már várom az időt amit együtt tölthetünk..:D fantasztikus jóóóóólesz..:D:D