Hmmm...

A mai nap, ahogy rákukkantottam a naptárra, meglepően mellbe vágott. Tejóéééég!! Mindjárt vége ennek az évnek is, hiszen csak most kezdődött, mintha tegnap lett volna, hogy január elsején csak feküdni tudtam a meghalt hátam miatt; utána meg az ifi farsang; a Krisna-völgy látogatás; a szerelembeesés a Puszta-toronnyal; az amerikai csoport látogatása; a szakvizsgák; a partyk; zenetábor; Miskolc; Balaton-net; Békési konfi; Bodrogi konfi, és máris november, majd december. Hihetetlen gyorsan eltelt az idő. Lassan listába kéne foglalni mik voltak ebben az évben. Nemrég elkezdtem gondolkozni, hogy muszáj lesz leírnom ezeket, mert a gyerekeimnek, unokáimnak majd elakarom mesélni, milyen őrültségeket csináltunk mi "annak idején". Apáéknál csak úgy évek során derülnek ki a dolgok, és nem mondanak lassan kb már újat, és ez zavaró. Ez kb olyan Így jártam anyátokkal stílusú összeírás lesz. :D A hétvége klassz volt. Jártam Itáliában, és Szlovéniában pár óra erejéig. Klassz volt nagyon. Látni a hegyeket, a tengert. Trieszt egyszerűen gyönyörű. Kilépve oda a tenger mellé, felnézni a hegyoldalba meredeken beépített szűk utcákra, házakra: egyszerűen elfeledtette velem minden problémámat, rossz érzésemet, bánatomat, szorongásomat. Szívesen maradtam volna még egy kicsit, kb örökre, de itthon meg számítanak rám kb. Ma zenéltünk gyüliben is, ami elég jóra sikerült. Rájöttem arra, hogy nem is a csapattal van gond, hanem velem. Mégpedig az, hogy félek. Lehet nem látszik rajtam, de nem csak a zenélésben félek sokszor, hanem kb mindenben. Az élet egyik területéről sem tudom elmondani, hogy teljesen magabiztos vagyok ebben, vagy abban. Egyszerűen nem. Mert mindenhez, amihez hozzáfogok, érzem, hogy nem akarok csalódni, nem akarom elrontani, tökéleteset szeretnék, és csak olyat. Persze ebből fakad ez a sok csalódás, stb, és természetesen a félelem. A konfin Tocsa beszélt a félelmekről. Már bánom, hogy nem jegyzeteltem, de nagyon bátorító dolgokat mondott el. Nem mondanám, hogy egyből elszállt minden félelmem, viszont valamelyest helyre rázott. Amikor félek valamitől, egyedül érzem magam, és ezért totálisan elgyengülök, és kb semmit sem lehet velem kezdeni. És utálom ezt az érzést, és sajnos ez túl gyakran előfordul. Egyszerűen nem értem, miért vagyok ekkora nyuszi. :D persze ez termeli azt, hogy a magabiztosságom tartósan a 0 alatt van, és nehéz feljebb hozni. Próbálkozom javítani a helyzeten, és megerősödni, hiszen gyenge emberrel senki sem tud semmit sem kezdeni. Gondoljatok rám sokat. Azért ennyi feltornázta a magabiztosságot, hogy nyár óta sikerült leadnom 10 kilót. Szerintem nem sok minden látszik rajtam, mert változást pl a tükörben nem látok, de hallom a pozitív nyilatkozásokat olyanoktól is, akikkel mindennap együtt vagyunk. Én csak annyiból érzékelem jobban, hogy 1 mérettel kisebb nadrágot kell már hordanom..xD még decemberig egy 10es lefog menni. Im working on it.;) Drukkolást szeretnék.

Bemutatkozás...

Íme a kis vázlatos bemutatkozásom. madarász Dorkás Anna vagyok. Bodrogi, mióta élek. 93as év szülöttje vagyok, júliusi, ráadásul egy gyönyörű csütörtöki nap volt a szerencsés. 8 testvérem van: 3 fiú és a többi lány. Imádom az összeset.:) Édesanyám és édesapám a világ legklasszabb emberei: Apa az Úr szeme fénye, és Anya a legcsodálatosabb teremtés. Szeretek zenélni, énekelni. Odavagyok a dallamos zenékért, amik feldobnak, vagy jók a szövegei, vagy elgondolkoztatnak. A gitár, a zongora és a hegedű a minden. A hangjuk egyszerre megőrjít és megnyugtat. Néhány plusz: kedvenc író: J.R.R. Tolkien, Gadár Ákos, G.R.R. Martin, Suzanne Collins kedvenc költő: Bujdosó Krisztián, Juhász Gyula kedvenc könyv: Gyűrűk ura 1-2-3, A hobbit (A babó), Trónok harca kötetek, Éhezők viadala 1-2-3 Oda vagyok a DC és Marvel hősökért, főleg Green Lantern és Batman viszi a pálmát. kedvenc filmek: Gyűrűk ura 1-2-3, A hobbit, A zöld lámpás, District 9, stb. kedvenc sorozat: The Big Bang Theory, Borgiák, How I met your mother kedvenc színész: Neil Patrick Harris, Jim Parsons, Ian McKellen, Ryan Reynolds kedvenc színésznő: Rachel McAdams kedvenc rendező: Peter Jackson kedvenc képregényrajzoló: Ivan Reis néhány kedvenc banda: Sidewalk prophets, Supernem, Bellarive, Ed Sheeran, John Buttler Trio, Capital kings, Hawk Nelson, Jaron Gray, Kutless, Piano Guys, Mikeschair, David Phelps, Noel Richards, Parachute Band, Casting crowns, Rascal flats, Soerii & Poolek, The script, Simon and Garfunkel, Owl city, stb. kedvenc zenészek: Howard Shore, Jimmi Hendrix, Jaco Pastorius, Eric Clapton, Richard Bona, Marcus Miller, John Buttler kedvencem a zöld, a kék és a piros. Szeretem a szabadságot, és mindent ami ezt az érzetet adja. Az őszinteséget, a nyitottságok, az őrülteket. Nincs se barátok se párválasztás terén ideálom, ugyanis az ember külseje semmit sem jelent, csak az, milyen értékeket hordoz magában. Fontos a tisztelet, az egyetértés, az hogy a barátság/kapcsolat harmonikus legyen. Számomra fontos, hogy minél több olyan dologért legyünk oda, amit mindketten szeretünk, és nem a két totál ellentét. A spontaneitás már csak olyan extra, amiért hálás vagyok, ha megvan a barátaimban. Egyébként fantasztikus barátaim vannak, egytől egyig.;) Ha nem elég, akkor lehet reklamálni..:D

Nézz előre...

A hétvégi dolgokat nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar helyre tudom tenni a fejemben. Bár még a "gyógyulás" nem 100%os, érzem, hogy máris jobb a helyzet. A mai nap szép volt.:) A sok ostobasággal, haraggal, napsütéssel, nevetéssel, fáradtsággal együtt... úgy ahogy csak volt.:) A holnapi napom szabad lesz, és szerdán sincs menés sehova, bár úgytűnik Pécs-somogyra megyünk. Igyekszem kipihenni magam, sokat gondolkozni, és az elhanyagolt dolgokkal újra teljes egészében foglalkozni. Gyűrűk ura és Trónok harca; kakaó és juharfa szirupos gofri; nyugodt alvás és hosszú séták; zenélés és olvasás...:) A hétvégéről inkább később írok.. addig is tudjátok, hogy köszönöm a sok értem elmondott imát.:)) Klasszak vagytok! Amúgy befutott egy új "követőm" is itt a blogon, aki személyesen írt, hogy legyek szíves kicsit bemutatkozni. Bár nem ismer, és véletlen talált rám, az írásaim, az egyszerűségem meggyőzte őt. Szóval akik ismertek, ne lepődjetek meg, ha egyszer random egy ego szöveget levágok magamról, hogy ki vagyok, mi vagyok, mit szeretek, mit nem.:) Addigis pussz..:)

Itt van az ősz, itt van újra...

Fura, hogy kb augusztus eleje óta nem írtam semmit. Annyi minden történt, annyi felé voltam, hogy nemcsak időm nem volt erre, de igazán kedvem se, hogy csak úgy leüljek, és leírjam a történéseket, gondolatokat. Milyen gondolatokat? Nem is volt időm erre sem kb egész nyáron, és a nyár végén derültek ki számomra a dolgok. Gyökeresen felfordult az életem, mármint a tervezetthez képest, és a gondolataim is a jövőmmel kapcsolatban. Sajnos a szolgálatnak előrébb kell lennie, mint a karriernek, illetve egyéb másnak, ami nem is annyira sajnálni való, mert az áldásözön, amit "cserébe" kapok, jobb mint egy jól kereső állás. Úgyhogy nem mentem oda dolgozni, ahova szerettem volna, illetve terveztem menni. Sokszor eszembe jut mindennap, hogy most hol tartok, mit csinálok, miért, és hogyan. Sokszor elfog a sírás, mert olyan jó lett volna elkezdeni a kis életemet, kicsit önállóbbá válni, és kilépni a világba. Az Úr nem így tervezte el, úgyhogy én csak azt teszem amit az énekben is benne van: I'm waiting, waiting on you Lord. And I am peaceful.... While I'm waiting, I will worship, While I'm waiting i will serve you..... éés majd meglátjuk mi lesz. Iszonyat nehéz elfogadni a körülményeket, és szerintem nem is látszik rajtam, hogy mindennap mennyire sokszor és mélyen őrlődöm ezeken a dolgokon. De hiszem, hogy az áldás nem marad el. Persze szokás szerint minden napra jut valami rossz dolog is. Most is pillanatnyilag elég rosszul érzem magam 1-2 dolog miatt, ami nem úgy alakult, ahogy terveztem, vagy ahogy akartam, illetve teljesen az akaratomon kívül történt meg. Ilyen az élet... De majd minden rendbe jön. Gondoljatok rám sokat.. Szükségem van rá..