Mostanában elég sokat rinyáltam azért, mert úgy éreztem, hogy egyedül vagyok. Azt gondoltam, hogy alig van 1-2 ember akinek kiönthetem a szívem, akivel megoszthatom a jó és a rossz dolgaimat. A múlthéten és ezen a héten rájöttem, hogy hülye vagyok..xD.. Nincs is igazán szükségem arra, hogy 5ezren körülvegyenek, állandóan velem vagy mellettem legyenek, egy idő után idegesítene. Megszoktam mostanában, hogy inkább egyedül megyek mindenhova, egyedül csinálok mindent, de mégis nyitottabban, nem úgy mint tavasszal, amikor a szüleim szóltak már, hogy jöjjek már ki néha a kis világomból, és vegyem észre az életet magam körül.. Akkor volt is rá okom, hogy full depis legyek, most meg nincs, mégis inkább magam vagyok.. Furcsa érzés, ha azt gondolják és mondják rólad, hogy húú mennyire kedves, jófej, nyitott akárki vagy, miközben te teljesen zártnak érzed magad, aki nem tud megnyilvánulni az emberek és a világ felé. Hogy őszinte legyek, sokszor nem is akarok. Amikor nyitott vagyok túl sebezhetővé teszem magam, és sokszor ráfáztam, ezért inkább nem éri meg. Inkább leszek egy magamnak való magábaforduló ember, mint egy olyan akinek nyitott könyv az élete, és simán belekötnek, meg átgázolnak rajta. Viszont ezek ellenére azt érzem, hogy az élet nem is olyan béna, sőt: élvezem:).. Sok embernek köszönhetem ezt, és hálás vagyok, hogy ennyire nyugis most kb minden. Persze mindig vannak idióták akik azon fáradoznak, hogy megnehezítsék az életemet, de nem igazán foglalkozok ezekkel mostanában.
A konfiról annyit, hogy készülőben van. Én már nagyon várom, nagyon klassz lesz:):)..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése