2011. július 21., csütörtök

When did love become unmoving?...

A napokban sok rossz ért, sok teher nyom. A "poén" ebben az, hogy nem is a saját dolgaim miatt depizek, és ez lehet, hogy nem is egészséges így.
  El kell újra gondolkoznom azon, hogy kik is az igazi barátaim, kikre számíthatok igazán?... Mikor vált a a szeretet mozdulatlanná?.. Mikor és mit tettem, hogy ezt kapom?... Olyan nagyon szeretek mindenkit, és törekszem a szeretet, a békesség, és a nyugalom fenntartására, de ez igencsak nehéz dolog, főleg úgy, hogy nincs segítségemre senki. vagyis van segítségemre az Úr, és az Ő hatalmas szeretete és békessége... Ha nem lenne a Megváltóm már elvesztem volna a világ fájdalmaiban... Amikor fiatalabb voltam nem értettem meg soha, hogy hogy lehet valaki öngyilkos... mi viszi rá arra, hogy ne akarjon tovább élni, és végezzen magával?... Most már rájöttem... Vannak olyan lelki mélységek, amik annyira lerombolják az embert, hogy annyira fáj neki, hogy nem bírja tovább, és azzal, hogy végez magával, úgymond megszabadul a fájdalmaitól örökre... De nekem van egy Megváltóm, és kiölöm magamból a régi énem, és az Úr segítségével létrejön egy új, ami tiszta feddhetetlen, és fájdalommentes. Miközben ezeket leírom bármikor kitörhet belőlem a sírás... Kérlek imádkozzatok értem, hogy megerősödjek...:)

Father of love, You can have me...!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése