Nincs unalom...

Újra elmondhatom, hogy a tanulnivaló felett gubbasztok..-.- Nem is igazán nagy baj, csak túl sok, és túlságosan nem érdekel...:D A mostani adag marketing a változatosság kedvéért..:DxD... kezdem unni,.. egyik esettanulmány a másik után, és egyik zh-t a másik követ..-.- UNCSIIII, de emellett nem unatkozom, hiszen mindig van valami, ami leköt..:)) Az idő a legjobb orvosság, akármire, mert mindent begyógyít..:) Nem tudom, hogy említettem e már, de valamelyik nap drága édesapám velem pedálozott amikor a szeretetről beszélt valakivel, hogy mennyire szerethető vagyok, és hogy én is mindenkit szeretni tudok.. Először belegondolva elöntött a büszkeség, meg a jóérzés, hogy milyen frankó ember vagyok.. aztán rájöttem, hogy ez igazából sokszor nem így van.. sokszor túlságosan szeretetlen tudok lenni és utálatos.. Hiába szeretem az emberek nagy részét, ha a többit mégsem,.. így nincs is értelme, és így az egész értéktelenné válik.. Mostanában, vagyis az elmúlt hónapokban igencsak mérges voltam pár emberre, de nem töltött el ez megelégedéssel, hogy huhh de rossz most nekik... hanem... az ürességet éreztem, és azt, hogy mennyire nincs értelme az egésznek.. hiába kaptam pofonokat, igazából tanulok mindig belőle, pl hogy kinek mennyi bizalmat adjak, kit mennyire engedjek közel magamhoz, és persze azt, hogy akármekkorát is vétett ellenem, nem szabad utálnom, sőt..TILOS!! Mert végtére is nem kapok ezzel semmit sem. Úgyhogy ezek után rá kellett jönnöm, és magamba kellett néznem, hogy egyáltalán, egy csepp utálat sincs már bennem egy jóideje.. és ezt nem tudom hogy értem el, de mindenesetre hálás vagyok érte, és még új számomra... De egyszer MINDENNEK vége van... Még a legszebb és legjobb dolgoknak is...